Friday, May 8, 2009

Petikan menarik dari Kak Miz....

Salam..

Aku amat tertarik dengan petikan yg digarap oleh Kak Miz, wife to Maj Rizan...

Terima Kasih Untuk Ibu


  • KETIKA BERUSIA SETAHUN, IBU SUAPKAN MAKANAN DAN MANDIKAN KITA. CARA KITA UCAPKAN TERIMA KASIH KEPADANYA HANYALAH DENGAN MENANGIS SEPANJANG MALAM.

  • APABILA BERUSIA 2 TAHUN, IBU MENGAJAR KITA BERMAIN, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH DENGAN LARI SAMBIL KETAWA TERKEKEH-KEKEH APABILA DIPANGGIL.

  • MENJELANG USIA KITA 3 TAHUN, IBU MENYEDIAKAN MAKANAN DENGAN PENUH RASA KASIH SAYANG, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH DENGAN MENUMPAHKAN MAKANAN KE LANTAI

  • KETIKA BERUSIA 4 TAHUN, IBU MEMBELIKAN SEKOTAK PENSEL WARNA, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH DENGAN MENCONTENG DINDING.

  • BERUSIA 5 TAHUN, IBU MEMBELIKAN SEPASANG PAKAIAN BARU, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH DENGAN BERGOLEK-GOLEK DALAM LOPAK KOTOR.

  • SETELAH BERUSIA 6 TAHUN, IBU MEMIMPIN TANGAN KITA KE SEKOLAH, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH DENGAN MENJERIT : “TAK NAK! TAK NAK!”

  • APABILA BERUSIA 7 TAHUN, IBU BELIKAN SEBIJI BOLA. CARA MENGUCAPKAN TERIMA KASIH IALAH KITA PECAHKAN CERMIN TINGKAP JIRAN.

  • MENJELANG USIA 8 TAHUN, IBU BELIKAN AISKRIM, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH DENGAN MENGOTORKAN PAKAIAN IBU.

  • KETIKA BERUSIA 9 TAHUN, IBU MENGHANTAR KE SEKOLAH, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH KEPADANYA DENGAN PONTENG KELAS.

  • BERUSIA 10 TAHUN IBU MENGHABISKAN MASA SEHARI SUNTUK MENEMANKAN KITA KE MANA SAJA, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH DENGAN TIDAK BERTEGUR SAPA DENGANNYA.

  • APABILA BERUSIA 12 TAHUN, IBU MENYURUH MEMBUAT KERJA SEKOLAH, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH DENGAN MENONTON TELEVISYEN.

  • MENJELANG USIA 13 TAHUN, IBU SURUH PAKAI PAKAIAN YANG MENUTUP AURAT, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH KEPADANYA DENGAN MEMBERITAHU BAHAWA PAKAIAN ITU TIDAK SESUAI ZAMAN SEKARANG.

  • KETIKA BERUSIA 14 TAHUN, IBU TERPAKSA MENGIKAT PERUT UNTUK MEMBAYAR WANG PERSEKOLAHAN DAN ASRAMA, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH KEPADANYA DENGAN TIDAK MENELEFONNYA PUN.

  • BERUSIA 15 TAHUN, IBU PULANG DARIPADA KERJA DAN RINDUKAN PELUKAN DAN CIUMAN, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH DENGAN MENGUNCI PINTU BILIK.

  • MENJELANG USIA 18 TAHUN, IBU MENANGIS GEMBIRA APABILA MENDAPAT TAHU KITA DITERIMA MASUK KE IPTA, KITA UCAPKAN TERIMA KASIH KEPADANYA DENGAN BERSUKA RIA BERSAMA KAWAN-KAWAN.

  • KETIKA BERUSIA 19 TAHUN, IBU BERSUSAH PAYAH MEMBAYAR YURAN PENGAJIAN, MENGHANTAR KE KAMPUS DAN MENGHERET BEG BESAR KE ASRAMA, KITA HANYA UCAPKAN SELAMAT JALAN PADA IBU DI LUAR ASRAMA KERANA MALU DENGAN KAWAN-KAWAN.

  • BERUSIA 20 TAHUN, IBU BERTANYA SAMA ADA KITA ADA TEMAN ISTEMEWA, KITA KATA, “…ITU BUKAN URUSAN IBU.”

  • SETELAH BERUSIA 21 TAHUN, IBU CUBA MEMBERIKAN PANDANGAN MENGENAI KERJAYA, KITA KATA, “SAYA TAK MAHU JADI SEPERTI IBU.”

  • APABILA BERUSIA 22-23 TAHUN, IBU MEMBELIKAN PERABOT UNTUK RUMAH BUJANG KITA. DI BELAKANG IBU KITA KATAKAN PADA KAWAN-KAWAN….”PERABOT PILIHAN IBU AKU TAK CANTIK, TAK BERKENAN AKUUU!”

  • MENJELANG USIA 24 TAHUN, IBU BERTEMU DENGAN BAKAL MENANTUNYA DAN BERTANYAKAN MENGENAI RANCANGAN MASA DEPAN, KITA MENJELING DAN MERUNGUT, “IBUUU, TOOOOOLONGLAHHH….”

  • KETIKA BERUSIA 25 TAHUN, IBU BERSUSAH PAYAH MENANGGUNG PERBELANJAAN MAJLIS PERKAHWINAN KITA. IBU MENANGIS DAN MEMBERITAHU BETAPA DIA SANGAT SAYANGKAN KITA TAPI KITA UCAPKAN TERIMA KASIH KEPADANYA DENGAN BERPINDAH JAUH.

  • PADA USIA 30 TAHUN, IBU MENELEFON MEMBERI NASIHAT DAN PETUA MENGENAI PENJAGAAN BAYI, KITA DENGAN MEGAH BERKATA, “…ITU DULU, SEKARANG ZAMAN MODEN.”

  • KETIKA BERUSIA 40 TAHUN, IBU MENELEFON MENGINGATKAN MENGENAI KENDURI-KENDARA DI KAMPUNG, KITA BERKATA, “KAMI SIBUK, TAK ADA MASA NAK DATANG.”

  • APABILA BERUSIA 50 TAHUN, IBU JATUH SAKIT DAN MEMINTA KITA MENJAGANYA, KITA BERCERITA MENGENAI KESIBUKAN DAN KISAH-KISAH IBU BAPA YANG MENJADI BEBAN KEPADA ANAK-ANAK.

  • DAN KEMUDIAN SUATU HARI........

KITA MENDAPAT BERITA IBU MENINGGAL!



KHABAR ITU BAGAIKAN PETIR! DALAM LELEHAN AIR MATA, BARULAH SEGALA PERBUATAN KITA TERHADAP IBU MENERPA SATU PERSATU.


JIKA IBU MASIH ADA, SAYANGI DIA. JIKA TELAH MENINGGAL,INGATLAH KASIH DAN SAYANGNYA. SAYANGILAH IBU KERANA KITA SEMUA HANYA ADA SEORANG IBU KANDUNG.

Selamat Menyambut Hari Ibu untuk semua kaum2 ibu...

Monday, May 4, 2009

Hujan emas di negara orang....

Salam...
Banyak kalau kita nk compare kan mengenai kelebihan di negara orang ngan negara sendiri..salah satu yang nyata adalah..sini ada snow..hihihihi..bukan snow buatan aaa..Actually, selain tu taraf hidup rakyat sini (aku compare ngan Aussie je la coz aku dok sini) jauh berbeza ngan kita kat Msia. Sini, salary is paid every fortnight..tapi bukan bermakna kalu gaji utk sebulan ie $1000.00 kena bahagi 2. Gaji penuh tau! Walaupun begitu, gaji tersebut perlu pula dibelanjakan utk bayar tax, rumah (yang semestinya melampau mahalnya), insuran itu, insuran ini etc. Jumpa doktor sembang2 2 minit tanya itu ini (consultion saja..) bodo2 pun $45.00..lum masuk ubat lagi which is kena beli sendiri kat farmasi..pherghh! Kalu kat Msia..jumpa doktor siap bagi ubat sekali! Anyway, cuma yang bagusnya kat sini ialah harga groceries dia agak murah dan kita ada banyak pilihan contohnya gula cap A $5.00 sekilo dan gula cap B $4.50 sekilo manakala gula cap C $4.oo sekilo..atas kita je la nk membelinya atau tak..hehehe..rasa sama je..hehehe. Dengan $50.00 dollars..kita leh penuhkan satu troli kat pasaraya! Apa pun, dipendekkan cerita...aku lagi sayang Msia! Sebab utamanya ialah...kita leh makan apa sahaja kat Msia dan semestinya HALAL! hehehe..jangan makan kat kedai "kapiaq" dah la...
Ok la..nak tahu apa aktiviti family aku kebelakangan ni? Kitorang jalan2 ke Sydney dan Wollonggong pertengahan bulan Mac hari tu utk melawat student2 Masters ATM. Penginapan tak perlu risau coz ramai "kengkawan"..cukuplah utk tumpang berteduh..hihihi. Then, baru-baru ni kitorang amik kesempatan pegi main snow kat Thredbo, NSW lebih kurang 2 jam dari Canberra. Actually, snow dah ada kat situ walaupun belum masuk winter lagi. Cukuplah utk family enjoy golek2 atas snow sambil main baling2 ais..kalu la bawak air gula hari tu, leh gak buat bussines ABC..hihihi. Apa pun, bagus gak pegi time2 camni coz harga masuk masih murah kalu nk dibandingkan dengan harga time winter dan yang paling pentingnya, orang tak ramai. Senang nk bergerak ke mana2 ngan family. Ok lah, cam biasa..aku sertakan gambar2 terbaru kitorang sekeluarga...

Bakar sate kat umah Lt Kdr Hasnan TLDM, Sydney
Lokasi picnic kat Wollongong, NSW..sekali ada Mat Saleh amik gambar kahwin kat situ daa..
Masa picnic, mak bapak pulun makan manakala anak2 pulun main sampai panic mak bapak
Zahra ngan mummy dia berlatarbelakangkan burung2 Camar
Gambar family...
Pemandangan rumah api Wollongong dari lokasi picnic
Gambar pantai kat lokasi picnic
Ni gambar masa ANZAC Parade..veteran perang sedang berjalan lalu menuju ke pentas hormat
Zahra ngan mummy dia happy tgk parade
PM Aust..Kevin Rudd baru lepas letak kalungan bunga
Happy je budak kecik ni..bising suara dia time mat saleh dok bertafakur..hehehe
Posing manja Zahra..
Tengok..Zahra dah leh duduk..lawa tak tocang?
Welcome to Thredbo..meh kita pakat2 main snow
Kena naik liftchairs kalu nak ke atas gunung..sapa2 gayat, kena buat persediaan fizikal dan mental dulu..hehehe..Zahra rilek je
Perjalanan naik amik masa dalam 15 mins
Gambar family masa baru sampai ke atas..actually, puncak yang betul2 kena jalan kaki lagi dalam 16 km! Xde liftchairs
Sukanya dia..tapi tak senang duduk ngan baju snow dia tu..rimas..
Ngan mummy
Mari golek2 atas snow..
Nak mengesot tapi xleh bergerak coz atas snow
Posing maut dari mummy..hehehe
Gambar jalan menuju ke puncak gunung..jauh lagi ke seberang sana
Acara posing family
Posing..jangan tak posing..nanti orang Sentul pun leh posing gak..hehehe
Tengok si Zahra tu..siap minum susu lagi sebelum dibantainya tido..bukan kisah dia ngan sejuk2 ni
Gambar berlatarbelakangkan kawasan pergunungan Snowy Mountain, NSW
Acara posing solo lak..hehehe
Huda ngan gaya tersendirinya..hehehe